2024-01-13 21:49:43, szombat
|
|
|
|
|
|
Mi már nem álmodozunk
Megöregedvén már nem álmodozunk,
nem szövünk terveket, nem ábrándozunk,
csak csendben figyeljük, hogy rohan az idő,
s hogy lanyhul szívünkben az ifjúkori erő.
Fájlaljuk mind, hogy az ifjúságnak vége,
s hogy véget ért az a kor, mely az élet legszebb része,
de ne csüggedjünk el, legyünk büszkék arra,
hogy mi kiálltuk a próbát ebbe a túlélési harcba.
Lesznek majd, kik megsiratnak, kik emlékeznek ránk,
s talán nevünk is szóba hozza pár igazi barát,
vagy talán az unokáink, vagy az a nagyra becsült család,
kik bizton elsuttognak értünk néhány imát.
Sok-sok évet megéltünk, így hát mind megtanultuk,
aki nem hal meg fiatalon, az öregkorba jut,
öregkorba, ahol már mindennap, és minden egyes óra,
az elmúlás órájának végperceit rója.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
Címkék: megöregedvén, megsiratnak, elsuttognak, ábrándozunk, csüggedjünk, megtanultuk, végperceit, ifjúságnak, emlékeznek, álmodozunk, szívünkben, megéltünk, fájlaljuk, figyeljük, öregkorba, mindennap, ifjúkori, kiálltuk, órájának, magdolna, fiatalon, túlélési, legszebb, unokáink, terveket, csendben, becsült, elmúlás, büszkék, legyünk, lesznek, lanyhul, szövünk, próbát, nagyra, nevünk, ifjúságnak vége, élet legszebb, próbát ebbe, túlélési harcba, elmúlás órájának,
|
|